Jogosan nem engedték be a Partizánt az Országházba?

A magyar politikát követők számára igencsak meglepő eseményről számolt be a Partizán a Facebook-oldalán október 5-én. Mint írták, az eddig rendszeres jelentkező parlamenti tudósítás elmarad, ugyanis nem engedték be Kuczogi Jakab kollégájukat és a Partizán-stábot az Országházba.

Forrás: parlament.hu

Az Országgyűlés sajtófőnöke először arra hivatkozott, hogy nincs NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – a szerk.) regisztrációnk. Miután jeleztük, hogy van, és ezt meg is küldtük, akkor már kiderült, hogy mégsem a regisztráció a probléma. Az új indoklás szerint a Partizán az NMHH oldalán nem „sajtótermékként” szerepel, illetve, hogy idézzük: "a Partizán oldalán megszűnt a politikai cikkek rendszeres közzététele". Az abszurditás határait súroló indoklások ezek, amik ráadásul eddig nem merültek fel.

– írta a Partizán a közösségi oldalán.

Hozzátette, a Partizán médiaszolgáltatóként működik, újságírói tevékenységet végez, és ennek részeként rendszeresen tudósít az Országgyűlés munkájáról is. Az, hogy az NMHH nyilvántartásában milyen kategóriában szerepel, nem változtat azon, hogy a Partizán sajtótermék, és kollégáik újságíróként végzik a munkájukat.

Házelnöki rendelkezés miatt nem engedték be a Partizánt az Országházba

Estére megszólalt a másik oldal. A Telex megkeresésére az Országgyűlés sajtóirodája tájékoztatott, hogy a Partizánt a 2026 júniusa óta hatályos sajtótudósítási szabályok alapján nem engedték be.

Sajtóbelépőt igényelhet az a személy, aki alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként a média területén dolgozik, és az őt delegáló médium szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sajtótermékeket felsoroló nyilvántartásában, továbbá országos lefedettséggel rendelkező, kiemelkedő eléréssel és friss politikai híreket is tartalmazó honlappal rendelkező tartalomgyártó munkatársa, vagy az a média területén dolgozó külföldi újságíró, aki nemzetközi sajtóigazolvánnyal rendelkezik (a továbbiakban együtt: média munkatársa).

– olvasható a házelnöki rendelkezésben.

A sajtóiroda szerint a feltételeknek nem megfelelő médium elveszítheti a belépési jogosultságot, amely visszaszerezhető a követelmények teljesítése esetén. A Partizán esetében az NMHH-nyilvántartásból való hiány és a honlap sajtótermék-jellege vitatható. Ugyanakkor kérdés, miért csak most alkalmazták a hónapok óta hatályos szabályt; a Partizán szerint nem kaptak korábban felszólítást, és az indokolást is vitatják.

Partizán: sajtótermék, médiaszolgáltató vagy egy jól szervezett vlog?

Kezdjük a fogalmak tisztázásával. A sajtótermék a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény fogalommeghatározásai szerint:

a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

Vagyis több feltétel együttes megléte szükséges:

• gazdasági tevékenység keretében nyújtsák,
• elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása,
• célja a tájékoztatás, a szórakoztatás vagy oktatás,
• nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül tegyék a tartalmat elérhetővé, illetve
• a tartalomért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel

A Partizán a Facebook-bejegyzésében arra hivatkozik, hogy ő igazából médiaszolgáltató. Ennek fogalmát szint az Smtv., illetve az Mttv. tartalmazza (ugyanazzal a szöveggel) az alábbiak szerint:

• Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.
• Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Amint látható, szinte ugyanazon feltételek mellett lehet egy szolgáltatás sajtótermék, illetve médiaszolgáltató.

Látszólag a Partizán ezeknek a feltételeknek megfelel, csak a gazdasági tevékenység és a szerkesztői felelősség megléte kíván egy kicsit bővebb értelmezést.

Sajtótermék-e a partizan.hu oldal?

Magyarországon sem jogszabály, sem az NMHH nem határozza meg pontosan az üzletszerű működést, vagyis a jogalkalmazó feladata eldönteni esetenként, hogy az adott sajtótermék, illetőleg médiaszolgáltatás megjelentetése gazdasági tevékenység keretében történik-e.

A Kúria Pfv.IV.20.989/2023/7. számú határozatában rögzíti, hogy a gazdasági szolgáltatás fogalmát az önálló és üzletszerű működés alapozza meg. Az üzletszerűségnek három konjunktív feltétele van.

• Az első a rendszeresség, ami az eseti jelleg helyett a folyamatos ismétlődést jelenti.
• A második a nyereségorientáltság, amely a profitszerzési célt takarja, függetlenül attól, hogy a szervezet maga nonprofit formát ölt.
• A harmadik pedig a gazdasági kockázatvállalás, vagyis az anyagi felelősség saját viselése.

A Partizán működése jelentős társadalmi támogatottságra és szervezeti háttérre utal, amely a gazdasági tevékenység vizsgálata során releváns körülmény lehet. 2026. május 20-áig felajánlott 1 százaléknyi személyi jövedelemadóból a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány több mint 42 ezer felajánlótól 576,9 millió forintot kapott. Ezzel idén is ők kaptak a legtöbbet. Őket követi a Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány, amelyhez 35 ezer adózótól 543 millió forintot felajánlás került. S csak ezek után következik az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, amely 441 milliót kapott; a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány 379,5 millió forint, valamint a Bethesda Kórház Alapítvány 298,8 millió forint felajánlással. Az adófelajánlások nagysága önmagában természetesen nem bizonyítja az Smtv. szerinti gazdasági szolgáltatás fennállását.

A profitszerzési szándékot olyan tényezők igazolhatják, mint például a hirdetések közzététele, a fizetett alkalmazottak foglalkoztatása. További alapkövetelmény az önállóság. Amennyiben egy cég a fő profiljától elkülöníthető módon állít elő médiatartalmat, az önálló gazdasági szolgáltatásnak számít. Ezzel szemben nem minősül ilyennek az a tartalom, amely szervesen és elválaszthatatlanul egybeolvad egy nem médiajellegű profillal. Tipikus példája ennek egy olyan céges weboldal, amely tisztán a saját termékeket népszerűsíti vagy vállalati adatokat közöl.

A bírói gyakorlat alapján tehát az önálló gazdasági szolgáltatás fennállását mindig az eset egyedi körülményeinek átfogó vizsgálatával kell megállapítani.

Bár az NMHH hatósági nyilvántartásba vétele önmagában nem eredményez sajtótermék státuszt, mivel a hatóság nem végez tartalmi ellenőrzést, az eljárás megindítása utal arra, hogy a kérelmező sajtótermékként azonosítja saját felületét. A minősítés során a bíróságok kiemelten vizsgálják az újságszerűséget, az impresszum feltüntetését és a szerkesztett tartalom meglétét.

Ezek alapján kétséges, hogy a partizan.hu megfelel-e a sajtótermék valamennyi törvényi feltételének.

Valóban médiaszolgáltatás a Partizán YouTube-csatornája, s így médiaszolgáltató a Partizán?

A Fővárosi Törvényszék 65.P.20.685/2024/22. számú határozatában – mely ügy tárgya éppenséggel a Partizán (mint alperes) YoutTube-csatornáján közzétett videó volt – kifejti, a szerkesztői felelősség tényleges ellenőrzést jelent azon, hogy mi kerül be a tartalomba. A bíróság az ügy tárgyát képező YouTube-videó vonatkozásában arra a következtetésre jutott, a Partizán e fogalomba nem illik, és a podcast (vagyis az egyik Partizán videó) sem minősül az Smtv. 1. § 4. és 6. pontja szerinti médiaszolgáltatásnak, illetve sajtótermékének. A Kúria és az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata alapján:

• a blog (és a hasonló felület) nem sajtótermék,
• a magáncélú közlések, honlapok, blogok és közösségi portálok nem kezelhetők együtt a tömegtájékoztatást szolgáló internetes újságokkal és hírportálokkal,
• sajtótermékhez olyan jegyek kellenek, mint az impresszum, a szerkesztői elvek, a rovatok és a téma szerinti csoportosítás,
• aki csak felületet biztosít tartalmakhoz, az nem sajtószerv, még ha szerkesztői felelősséget is vállal,
• a szerkesztői felelősséget viselő személynek az adott tartalom mellett láthatóan meg kell jelennie.

A törvényszék ezek alapján arra jutott, hogy a Partizán YouTube-csatornáján nincsenek sajtótermékre jellemző jegyek. Az ügyben a felperes arra hivatkozott, hogy a Partizán lekérhető médiaszolgáltatás, vagyis olyan szolgáltatás, ahol a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálatból a néző saját kérésére, a számára megfelelő időpontban nézhet meg műsorokat. A bíróság példája egy tévéadó weboldala, ahol a műsorok tartalmi keresésekkel böngészhetők. A YouTube-csatornán való keresés ennek nem felel meg, mert nincs összeállított műsorkínálat.

A bíróság megvizsgálta a másik felületet is. A partizanmedia.hu-nak (ma már csak partizan.hu) voltak hírrovatai, szerkesztőségi tagjai és sajtószemléje. Viszont az, hogy a podcastek készítésében a portál szerkesztői is részt vehetnek, önmagában nem teszi sajtótermékké vagy médiaszolgáltatássá a YouTube-on megjelent tartalmat.

Az ügy másodfokra került. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.405/2024/5-II. számú határozatában úgy fogalmazta meg a vizsgálandó kérdést, hogy az Smtv. (és az Mttv.) tárgyi hatálya kiterjed-e a videómegosztó-platformon megjelenő tartalmakra. Kifejtette, ugyan audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (2010/13/EU, AVMS-irányelv) a videómegosztóplatform-szolgáltatásokat (például a YouTube-ot) is uniós szabályozás alá vonta, de a konkrét követelményeket nem az Mttv., hanem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) tartalmazza.

Vagyis az Smtv. alapvető elvárásai csak a médiatartalmakra vonatkoznak. A videómegosztó-platformon felhasználók által létrehozott videók (videócsatornák) nem tartoznak ebbe a körbe. A platform ugyan a médiaszabályozás hatálya alá tartozik, de a rajta megjelenő tartalmak nem minősülnek az Smtv. 1. § 7. pontja szerinti médiatartalomnak.

Összegezve, bár a Partizán médiaszolgáltatóként hivatkozik magára, és a kapcsolódó fogalmak és fogalmi elemek szerint látszólag az is, a bírói gyakorlat azonban árnyalja ezt a képet.

Forrás: media1.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartása

Médiaszolgáltatási tevékenység és sajtótermék kiadása Magyarországon a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezései alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalához (továbbiakban: Hivatal) történő bejelentés és nyilvántartásba vétel mellett végezhető. A Hivatal a nyilvántartásba vett médiaszolgáltatásokról és sajtótermékekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

– áll az NMHH hivatalos oldalán. Az Mttv. hatálya alá tartozó, Magyarország területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyarország területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket - a szolgáltatás, illetve a tevékenység megkezdését követő hatvan napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Hivatalhoz. A nyilvántartásba vétel nem feltétele e szolgáltatás, illetve tevékenység megkezdésének.

Vagyis a nyilvántartásba vétel nem kötelező, sajtótevékenységet e nélkül, bárki végezhet – ha ez nem így lenne, az a sajtószabadság sérelmét jelentené. A nyilvántartás a jogalkalmazót, valamint a jogkereső polgárokat segíti. Az Kúria a Pfv.IV.20.989/2023/7. számú határozatában rámutat arra, hogy

az NMHH-nál történő bejelentés önmagában nem alapozza meg valamely internetes oldal sajtótermékként történő minősítését, mivel a hatóság a nyilvántartásba vételi eljárás során a bejelentésben szereplő adatok helytállóságát nem ellenőrzi. A bejelentés ténye ugyanakkor olyan körülmény, amelyből alappal lehet arra következtetni, hogy a bejelentő maga is sajtótermékként tekint az adott szolgáltatásra.

Bár a Kúria megállapítása kifejezetten a sajtótermékek nyilvántartásba vételére vonatkozik, hasonló érvelés a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásával összefüggésben is felmerülhet, amely egyébként ITT érhető el. Ebben szerepel a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány. A sajtótermékek nyilvántartásában pedig ITT tudsz keresni.

Bemehet a Partizán az Országházba forgatni?

A Partizán sajtóterméki vagy médiaszolgáltatói minősítése vitatható, ezért a házelnöki rendelkezés alkalmazása mellett felhozhatók érvek; ugyanakkor önmagából a bemutatott jogforrásokból nem következik egyértelműen, hogy a parlamenti belépés megtagadása szükségszerűen és kétséget kizáróan jogszerű volt.

• A házelnöki rendelkezés szerint nem, ugyanis az a sajtótermékként történő regisztrációt jelöli meg feltételként. Ez ebben a formában viszont kizárja a médiaszolgáltatókat az Országházból.
• Ha viszont a sajtótermék fogalmából, analógia útján mégis jogosultak lennének a belépésre a médiaszolgáltatók, úgy a bírósági gyakorlat értelmezése alapján sem léphetne be a Partizán az Országházba, mint sajtó.

Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy jelen elemzés nem a házelnöki rendelkezés jogszerűségének vagy alkotmányosságának vizsgálatára vállalkozik. A vizsgált kérdés kizárólag az, hogy a Partizán a hatályos médiaszabályozás és a rendelkezésre álló bírói gyakorlat alapján sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatónak tekinthető-e, illetve hogy ebből milyen következtetések vonhatók le a parlamenti belépés feltételeinek alkalmazása során.