Spanyolországban mindössze 7 napod van reagálni – A sajtó-helyreigazítási jog rövid összehasonlítása

Úgy döntöttem, hogy még a nyáron le fogom nyelni a békát. Igyekszem a lehető legteljesebben összerakni a doktori disszertációm nemzetközi fejezetét. A terveim szerint vizsgálni fogom a sajtó-helyreigazítás olasz, szlovén, svéd és spanyol szabályozását. Most utóbbiból hozok neked egy kis ízelítőt.

A sajtó-helyreigazítás funkciója és célja

A sajtó-helyreigazítás egy olyan, a sajtó működését korlátozó jogintézmény, amelynek célja, hogy a jogában sértett fél – akiről valótlan tényt állítottak, híreszteltek, illetve vele kapcsolatban való tényt hamis színben tüntettek fel – a lehető legrövidebb időn belül kérheti 

követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.

Egy egyszerű példával élve, ha rólam egy hírportál azt írja, hogy mérnöki diplomám van, az valótlan tényállítás, hiszen nem rendelkezem ilyennel, sőt, nem is voltam hallgatója egy egyetem műszaki karának sem.

Magyarországon a sajtó-helyreigazítás szabályait a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben (Sajtótörvény, Smtv.) és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben találhatjuk. Utóbbin belül a különleges eljárások között, amely a főszabálytól eltérő rendelkezéseket – például a határidőkre, megelőző eljárásra – állapít meg. A sajtó-helyreigazítás funkciója egyrészt a személyiségi jog védelme, másrészt pedig a közönség hiteles és pontos tájékoztatáshoz való jogának biztosítása.

A hazai szabályozásra ebben a blogbejegyzésben nem térnék ki részletesebben, a terveim szerint ezen a blogon több bejegyzést is szentelek ennek a témának, valamint a vele kapcsolatos érdekességeknek. Ajánlom továbbá, hogy alkalomadtán nézz rá a Tudóstér-profilomra is: Bekecs Sándor

Sajtó-helyreigazítás spanyol módra

A helyreigazítási jog alkotmányos hátterét (akárcsak a magyar jogrendben) a spanyol alkotmány (Constitución Española) rögzíti, elsősorban a 20. cikkben biztosított tájékoztatási szabadság és a 18. cikkben védett becsülethez, jóhírnévhez való jog egyensúlya adja.

A témánkat adó jogintézmény szabályait a spanyol jogrend külön jogszabályban, az 1984. évi 2. számú törvényben (Ley Orgánica 2/1984, de 26 de marzo, reguladora del derecho de rectificación ) rendezi. Ebben találjuk az anyagi és az eljárásjogi szabályokat.

A spanyol helyreigazítási törvény szerint a helyreigazítani kívánt közlés közzétételétől számítva 7 naptári nap áll rendelkezésre a helyreigazító kérelem megküldésére. Ez Magyarországon 30 nap. A helyreigazítás közzétételére 3 nap áll rendelkezésre Spanyolországban, míg nálunk – például napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében – 5 nap.

Amennyiben a sajtószerv (például egy hírportál) nem tesz eleget a kérelemnek, vagy nem a kérelemnek megfelelően teszi közzé a helyreigazítást, avagy tájékoztatja a helyreigazítást kérőt, hogy nem áll módjában a kiigazító közleményt közzétenni, úgy a jogában sértett félnek 7 munkanap áll rendelkezésére a bírósági eljárás megindítására.

A bíró hivatalból, az alperes meghallgatása nélkül végzéssel elutasítja a kereset befogadását, ha hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, illetve ha a helyreigazítási kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ellenkező esetben a helyreigazítást kérő személyt, a tömegtájékoztatási eszköz vezetőjét vagy azok képviselőit szóbeli tárgyalásra idézi, amelyet a kérelem benyújtásától számított hét napon belül kell megtartani.

A Pp. szerint a bíró a keresetlevél előterjesztésétől számított 15. napra tűzi ki a perfelvételi tárgyalást.

A vizsgálat folytatása – A spanyol helyreigazítási jog működése

Akárcsak a magyar, úgy a spanyol helyreigazítási jog is jellemzően a bírói gyakorlatra épít. Ezért a továbbiakban a releváns bírósági, alkotmánybírósági határozatokat vizsgálom majd, a fontosabb szakirodalmi források feldolgozása mellett.

Bízom benne, hamarosan egy tudományos cikk formájában is közreadhatom az eredményeimet.

Addig is, ha érdekelnek a sajtóval, sajtójoggal kapcsolatos írások, látogasd rendszeresen a blogomat!